Születésnapi köszöntő: KOVÁCS LEVENTE

24.07.2020
Születésnapi köszöntő: KOVÁCS LEVENTE


„Azért születtem a világra, hogy Vásárhelyen otthon legyek.”

Kovács Levente

 

 

 

                                            KOVÁCS LEVENTE – 80
                                     1940. július 27. – Marosvásárhely

 

   Tanulmányait szülővárosában, Marosvásárhelyen végezte, majd 1961-ben a Babeș Bolyai Tudományegyetem Bölcsész Karán szerzett diplomát magyar nyelv és irodalom szakon. Visszatér szülővárosába, ahol a Bolyai Farkas Elméleti Líceumban tanít és szervezi a diákszínjátszócsoportot.
   Nevéhez fűződik az egyetemi színjátszók, az úgynevezett Majom Csoport megszervezése, orvostanhallgatókkal és városi fiatalokkal, a korszak egyik legkomolyabb alternatívnak nevezhető színházi formája (1963-1990).
1963-tól a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet tanára. 1978-tól lektor, majd 1990-től előadótanár.
1982-84 között a bukaresti Film- és Színművészeti Főiskolán szerzett rendezői diplomát.
1993-től a Marosvásárhelyi (immár) Művészeti Egyetem Magyar Tagozatának dékánja.
Nyugdíjazásáig az egyetem professzora és tanszékvezetője.  Tanított beszédtechnikát, színházmesterséget, rendezést. Meghívott tanárként a mai napig óraadó.
   Rendezett rádiójátékokat, tévéjátékokat (saját szövegkönyveiből is).
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház alkalmazott rendezője 1996-1999, 2001, 2003-2006 között. Rendezései azonban a marosvásárhelyi színház több mint három évtizedét (37 év) tölti ki (1975-2012).
2003. február 1. – december 31. között a színház Magyar Tagozatának  művészeti igazgatója.


Több színháztörténeti kötet szerzője:

A Marosvásárhelyi Székely Színház története. 1946-1961, Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2001

Madách&Harag Marosvásárhelyen, Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2003

A Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet történetei (társszerző), UartPress, Marosvásárhely, 2011

Az irodalomtudomány doktora – színháztörténeti szakirányú doktorátusának témája a Marosvásárhelyi Székely Színház.
Jelenleg is szülővárosában, Marosvásárhelyen él. Rendezést tanít,  rendez a Spectrum Színháznál, a Hahota Társulatnál.

 


Visszapillantás:

 

A kezdetről… Harag Györgyről… Lohinszky Lorándról

„(…) Harag Györggyel Az ember tragédiája vásárhelyi előadásának hosszú próbaidejében dolgozott együtt. Milyen belülről a Harag műhelye?
-    Tizenegy hónapig dolgoztam akkor mellette mint rendezőmunkatársa. Részt vettem a közös megbeszéléseken és minden próbán, azután önálló feladatot is kaptam tőle. Harag Tragédia-rendezésében óriási része volt a nagy kifejezőerővel mozgatott tömegnek. Sok embert tartalmazott az előadás a diákszínjátszásban már meghonosodott formákból is – a londoni színre vagy a falanszterre gondolok -, és ez számomra igen tanulságos volt. Haragnak a színésszel való munkája a legérdekesebb, nem a rendezői elképzelése a darabról, mert ez úgyis megtanulhatatlan, csakis az övé. A színésszel való munkájából annál többet lehet tanulni. Nála egy-egy próba szellemi társasjáték, nem utasításokat osztogat, a színész fontosnak érzi magát és felelősnek a színpadi munka egészéért, akármekkora a szerepe. Ez etikailag is nagyon megemeli a színész tartását. Láttam az eredményét, amikor tavalyelőtt az I. Erzsébetet rendeztem Kolozsváron, azokkal a színészekkel, akik már évek óta dolgoznak Harag keze alatt. Remek volt ebben a légkörben dolgozni, mindenki magáénak érezte az előadást, igazi kollektív munka volt, és ez a rendezőnek – vagy legalább nekem – a legnagyobb öröm. Tulajdonképpen akkor értettem meg Harag színészvezetési módszerének a pedagógiai távlatait. Ilyen szempontból rengeteget tanultam Lohinszkytól is, aki mellett évekig dolgoztam, színészeket neveltünk együtt. Lohinszkynak rendkívüli érzése volt a mérték iránt,  ami nagyon fontos ezen a pályán, nemcsak a színész, a rendező munkájában is. Gyakran figyelmeztet, hogy ez most egy kicsit több vagy kevesebb annál, mint amire szükség van. Mindig hajszálpontosan jelöli meg azokat az írásbeli vagy inkább esztétikai minőségbeli határokat, amelyeket tiszteletben kell tartani, függetlenül attól, hogy milyen stílusú darabról van szó. Érdekes ebből a szempontból, hogy bár egészen realista színésznek látszik, és munka közben is hallatlanul célratörően fogalmazza meg a lényeges kérdéseket, mindig a meghökkentő igazságok keresésére sarkallja a színészt, nem a sablonok felé. Én Lohinszky mellett azt tanultam meg, hogy nem kell belenyugodni az első kézenfekvő megoldásba, hanem a nehezebben megközelíthető, kíméletlenebb, sőt kínosabb igazságok felé kell törekedni. (…)”

Kacsir Mária: Lehet-e a filosz igazsága? A hét évkönyve – 1982. Színjátszó személyek.

 


…színházról …  művészeti igazgatóságról…

    „Én hiszek abban, hogy a marosvásárhelyi színház falai között maradt valamilyenféle hagyomány, valamilyen szellemi előtér, amiből táplálkozni lehet. Hiszem azt, hogy a közönség maradék részében maradt még érdeklődési mag, amit újra lehet csiráztatni. Én hiszem azt, hogy a színész generációknak, a művészeknek, mindazoknak, akik itt dolgoznak, van és lesz olyan mondanivalójuk, ami találkozik a közönség elvárásaival. De a mondanivalók többirányúak lehetnek.  Lehetnek olyan felvetések, amelyek a világ dolgairól érvényesen, izgalmasan szólnak, és lehetnek olyan dolgok, amelyek az embereket kikapcsolódásra késztetik, szórakoztatják, elvonják a figyelmüket a nehezebb dolgokról, gondokról. A színház ezen a területen elég széles sávon keresheti meg a nézőket. Azt gondolom, hogy egy ilyen városnak, mint Marosvásárhely, nem szabad a színház egyik vonalára sem letapadni. Nem lehet csak réteg igényű, csak elmélyülten, filozofikusan és szociológusan gondolkodó színházat csinálni, és nem szabad csak a szórakoztatásra építő színházat szorgalmazni. Meg kell találni azokat az arányokat, amelyek a közönség legszélesebb spektrumát érdeklik, a gyermekdarabtól az abszurd színműig. Mindenen keresztül el kell juttassuk hozzájuk az igényes színházat, kabarén, zenés vígjátékon, igényes magyar és világirodalmi drámákon és vígjátékokon át a kísérleti színházig. (…)”

Nagy Miklós Kund: Színházi Szküllák és Kharübdíszek között. Népújság, 2003. február 4. 

 

RENDEZÉSEI A MAROSVÁSÁRHELYI SZÍNPADON


Madách Imre: AZ EMBER TRAGÉDIÁJA, bemutató: 1975.01.17.
Rendező: Harag György. A rendező munkatársai:  Kovács Levente, Kincses Elemér

Iosif Naghiu: PILLANGÓK A BŐRÖNDBEN, bemutató: 1975.10.03., rendező: Kovács Levente m.v.

KŐSZEGI MARGIT ÉRDEMES MŰVÉSZNŐ ELŐADÓESTJE
, bemutató: 1975.12.11., rendező: Lohinszky Lóránd, Kovács Levente


Szigyártó Sándor: AKÁCFA ÚT 92, bemutató: 1981.04.03. , rendező: Kovács Levente

Hajdú Győző: VAN ILYEN SZERELEM – Mementó publicisztikai montázs-dráma két részben József Attila verseinek felhasználásával, bemutató: 1981.05.10. , rendező: Kovács Levente m.v.

Szép Ernő: LILA ÁKÁC, bemutató: 1981.10.11., rendező: Kovács Levente m.v.

Oriana Fallaci: A NŐ, AKI VIRÁGOT AKART SZAKÍTANI  - Illyés Kinga előadóestje, bemutató: 1982.03.27., rendező: Kovács Levente m.v.

AZ EMLÉKEK KÁVÉHÁZA - zenés vidám műsor, bemutató: 1983.12.28.,Összeállította és rendezte: Kovács Levente

Tersánszky Józsi Jenő: KAKUK MARCI, bemutató: 1984.07.11., rendező: Kovács Levente

Szép Ernő: PATIKA, bemutató: 1984.12.05., átdolgozta és rendezte: Kovács Levente

HANTAFŰ
, bemutató: 1985.01.19.,  Illyés Kinga előadóestje, Rendező: Kovács Levente

Mihail Afanaszievics Bulgakov: A DIVATSZALON TITKA, bemutató: 1987.06.29., Rendező: Kovács Levente m.v.

Alekszej Nyikolajevics Arbuzov: RÉGIMÓDI KOMÉDIA, bemutató: 1988.06.17., rendező: Kovács Levente m.v.

MI VAN A PADLÁSON? – Vidám zenés műsor , bemutató: 1989.02.10., Összeállította és rendezte: Kovács Levente m.v.

Ivan Kušan: GALÓCZA, bemutató: 1990.05.25, rendező: Kovács Levente m.v.

Somerset Maugham: SZÍNHÁZ - A nagysikerű Csodálatos vagy, Júlia című film színpadi változata, bemutató: 1990.12.28., Rendező: Kovács Levente m.v.

Székely János: VAK BÉLA KIRÁLY, bemutató: 1991.06.21., Rendező: Kovács Levente m.v.

Vaszary Gábor: AZ ÖRDÖG NEM ALSZIK, bemutató: 1992.04.04., Rendező: Kovács Levente m.v.

Bánffy Miklós: MARTINOVICS, bemutató: 1993.02.07., Rendező: Kovács Levente m.v.

Vörösmarty Mihály: Görgey Gábor: A FÁTYOL TITKAI - a Színművészeti Akadémiával közös produkció, bemutató: 1993.03.13., rendező: Tarr László, Osztályvezető tanár: Kovács Levente

Carlo Goldoni: TERECSKE, bemutató: 1993.06.25., Rendező: Kovács Levente m.v.

Paul Foster: TOM PAINE - a Színművészeti Akadémia Szentgyörgyi István Tagozatával közös produkció) - bemutató: 1993.12.10., rendező: Victor Ioan Frunza - Osztályvezető Kovács Levente

Molnár Ferenc: DELILA, bemutató: 1994.02.04., Rendező: Kovács Levente m.v.

Leo Birinski: BOLONDOK TÁNCA, Bemutató: 1995.10.20., Rendező: Kovács Levente m.v.

Markó Béla: KANNIBÁL IDŐ  - Balázs Éva előadóestje,  bemutató: 1996.10.19.,
Művészeti irányító: Kovács Levente

Neil Simon: FURCSA PÁR, bemutató: 1997.01.21.,Rendező: Kovács Levente

Nádas Péter: TALÁLKOZÁS, bemutató: 1997.02.20., Rendező: Kovács Levente

Heltai Jenő – Innocent Vincze Ernő – Szirmai Albert: A TÜNDÉRLAKI LÁNYOK, bemutató: 1998.02.20., Rendező: Kovács Levente

MÁS GÖMB NINCS?!, bemutató: 1998.12.31., Összeállította és rendezte: Kovács Levente

SZÍNÉSZBÁL
(SZÍNHÁZI VILÁGNAP), bemutató: 1999.03.27., Összeállították: Kovács Levente és Gáspárik Attila, Rendező: Kovács Levente

MI LESZ HOLNAP? szilveszteri kabaré,  bemutató: 1999.12.31.,  rendező: Kovács Levente

Josep Maria Benet i Jornet: SZÍNÉSZNŐK, bemutató: 2001.03.10., Rendező: Kovács Levente

NEM BÁNOK SEMMIT SEM – Mende Gaby előadóestje, bemutató: 2002.01.18., Rendező: Kovács Levente

Shakespeare-Csányi: T.T.T. vagyis TUNYOGI TEKLA POSTÁSKISASSZONY ESETE A THEÁTRUMMAL - a Színművészeti Akadémiával közös produkció, bemutató: 2002.05.28., Rendező Kovács Levente

Alan Alexander Milne: MICIMACKÓ, bemutató: 2003.01.17., Karinthy Frigyes fordítását átdolgozta: Kovács Levente, Rendező: Kovács Levente
Rusticus imperans-omnia vincit amor – Ismeretlen szerzők vásári komédiái - 2003

SZÍNÉSZBÁLI VARIETÉ
, bemutató: 2003.03.29., Rendező: Kovács Levente

Barta Lajos: ZSUZSI, bemutató: 2003. 11.0 9., Rendező: Kovács Levente

IN MEMORIAM KEMÉNY JÁNOS
, bemutató: 2003.11.12., Művészeti tanácsadó: Kovács Levente és Marosi Ildikó

TÚL AZ ÓPERENCIÁN
(A SÚRLOTT GRÁDICS EMLÉKEI), zenés kabaré, bemutató: 2003.12.31.,  Művészeti tanácsadó: Kovács Levente

SZÉTSZÓRTAN
- Irodalmi műsor a FELOLVASÓ SZÍNHÁZI ESTÉK keretében, bemutató: 2004.02.19., Művészeti tanácsadó: Kovács Levente

EGY NŐT SZERETNI
- Irodalmi műsor a FELOLVASÓ SZÍNHÁZI ESTÉK keretében. Válogatás Karinthy Frigyes műveiből, bemutató: 2004.05.24., Művészeti tanácsadó: Kovács Levente

Szomory Dezső: GYÖRGYIKE DRÁGA GYERMEK, bemutató: 2004.11.19.,  Rendező: Kovács Levente

VOLT! VAN! LESZ!
- Ünnepi gálaest a hivatásos marosvásárhelyi színjátszás fennállásának 60. évfordulója alkalmából, bemutató: 2006.03.09., Összeállította és rendezte: Kovács Levente

Örkény István: MACSKAJÁTÉK, bemutató: 2007.04.29., rendező: László Csaba, Művészeti tanácsadó: Kovács Levente

Medgyessy Éva: REKVIEM EGY HÁZÉRT, Ősbemutató: 2012.03.27. , Rendező: Kovács Levente

 

                                                                              FOTÓGALÉRIA

 

 

 

Kurátor: Gáspárik Attila Csaba

Összeállította: Ferencz Éva

Számítógépen feldolgozta: Medve Zsuzsa

Havi műsor

Augusztus - 2020
V H K S C P S
  01
02 03 04 05 06 07 08
09 10 11 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31  
Születésnapi köszöntő: KOVÁCS LEVENTE

Teatrul Național Târgu-Mureș
este o instituție subordonată
Ministerului Culturii și Identităţii Naţionale

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház
fenntartója a
Kultúra és Nemzeti Identitás Minisztériuma