Szabó Ernő

                                                 120 éve született

                                                    SZABÓ ERNŐ 

                          Kassa, 1900. június 30. – Budapest, 1966.február 10.

                                             színész, rendező, tanár

Szabó Ernő

 

Ez a kitűnő színész, — nem röstellem leírni róla az elkopott jelzőt, elég soká érkezett el hozzánk. Mindössze három éve él Pesten, azelőtt a Román Népköztársaságban dolgozott, mint a marosvásárhelyi Állami Székely Színház művésze és rendezője. Drámákat játszott és rendezett, állami díjjal tüntették ki s az „érdemes művész rangjával" írták róla 1958-ban Budapesten. Akkor kezdődött, ki tudja hányadik karrierje. Ötvennyolc éves és van ereje, tehetsége elölről kezdeni mindent. Otthagyja Marosvásárhelyt és elköltözik Budapestre. A színházi szakmában mindig a következő előadás a legfontosabb, de ha nem viszed a múltat, nehezen hisznek neked.

Szabó Ernő nagyon komoly szakmai karriert hagyott fel és ment az ismeretlenbe. A kényes magyarországi szakma és nézőközönség elfogadta majd rajongásig szerette. Igazi monarchia ember: Kassa, Nagyvárad, Budapest, Marosvásárhely mind az övé volt. A "nagymunka" Marosvásárhelyen várta. Színházalapítás. Nélküle is megalakult volna a Székely Színház Marosvásárhelyen, csak nem lett volna olyan amilyen lett. Azt hiszem elfogultság nélkül mondhatom — meséli Szabó Ernő — , hogy a Marosvásárhelyi Székely Színház a legelső az erdélyi színházak között, jobb a kolozsvári, a nagyváradi színháznál is. Működésem kilenc éve alatt legnagyobb sikerünk talán az Úri muri volt, amely eddig 150 előadást ért meg s még egyre játsszák. Nagy siker volt a Kispolgárok, az Éjjeli menedékhely, és Illyés Gyula drámája, a Fáklyaláng — nyilatkozta 1955-ben.

Igen, ő volt a főrendező, az esztétikai mércét ő tette le és határozta meg évtizedekig. Miért ment el akkor? Nehéz kérdés, de egyszer napfényre kerül. Kutatni kell még régi levéltárakban… Nekünk ma alkotóknak, kötelező rá emlékezni, emlékét ápolni és az általa emelt képzeletbeli mércét fölülmúlni.
                                                       

                                                                                                     Gáspárik Attila

 

 

 

Szabó Ernő életrajza:


1917 – 1921 között gyerekszínész volt nevelő apja, Neményi László Társulatánál

1921-1935 között vándortárulatokban  lépett fel

1935-1937 - Pécsett volt színész, rendező

1937-1939 – a  Horváth Árpád debreceni társulatának  színész, főrendezője.

1939-1940 – az Erdélyi Mihály Társulatához szerződött.

1940-től 1946-ig Nagyváradon lépett fel.

1946-tól az akkor alakult Székely Színház egyik alapítója, főrendezője, színésze volt.
Ebben az időben a Marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben is tanított.

1955-ben visszarért Magyarországra

1957-1959 között a Fővárosi Operett- és Blaha Lujza, majd 1961-től a József Attila Színházban játszott.

Fiatal korában remek táncos-komikus karaktereket alakított. A későbbi pályafutásása alatt, főleg a Marosvásárhelyi Székely Színházban vált kitünő jellemszínészé. Eszköztelen játékkal, hitelesen formálta meg az elesett kisembereket.
Rendezőként a korszerű realista színjátszás egyik úttörőjeként tartották számon Erdélyben.
A film művészetben a Hannibál tanár úr címszerepével – Nyúl Béla megformálásával alkotott maradandót (rendező: Fábry Zoltán).

Fontosabb filmszerepei: Tanár úr kérem – antikvárius (1956), Dollárpapa – Leihner Rudolf, kereskedő (1956), Vasvirág – Fischer (1958), Micsoda éjszaka! – Huffnágel Jenő (1958), Kard és kocka – Pöschl (1959), Bogáncs – Oszkár (1959), A fekete szem éjszakája – Rezeda (1959), Pár lépés a határ – Schönfeld (1959), Az arc nélküli város – Vészi (1960), Két emelet boldogság – Varga, házmester (1960), Jó utat, autóbusz – Patak Feri bácsi (1961), Az aranyember – Ali Csorbadzsi (1962), Angyalok földje – Keresztes bácsi (1962), Házasságból elégséges – Körmendi (1962).
Nevéhez fűződik a Magyar Rádió népszerű Szabó család c. sorozat első Szabó bácsija.
1954-ben Romániában Állami Kitüntetésben részesült.
1959-ben Magyarországon Állami díjjal, 1965-ben Kiváló Művész díjjal tüntették ki.

 

   “A múló idő egyre sűrűsödő ködfüggönye mögül próbáljuk felidézni alakját, hangját, nagyszerű színészi, rendezői egyéniségét. A varászszavak a szerepei: Harpagon, Tiborc, Orgon, Csörgheő Csuli, Farfuridi, Polezsajev, Luka, Percsihin, Mosolygó Menyhért – és a sor hosszan folytatható, hisz művészi pályafutása alatt több száz szerepet keltett életre nagyon sok színpadon.

Megjelenésében nem volt semmi rendkivűli. Kissé zömök termete, nagy, kidudorodó szeme, elcigarettázott, kopott, hol fáradt, hol felfénylő orgánuma első pillantásra nem sejtetett kivételes színész-egyéniséget. Pedig nagy komédiás volt, a szó igazi, nemes értelmében. Olyan színész, akinek mindig öröm a játék, bármilyen műfajban és szerepkörben, prózában, operettben, kabaréban, rádiójátékban és filmen.

Több évtízedes vándorlás után 1946-ban szerződött Marosvásárhelyre Nagyváradról, ahol 1942-től rendezőként, színészként, majd igazgatóként dolgozott. Hogy Vásárhelyre történt szerződése előtt összesen hány szerepet játszott, hány darabot rendezett, azt még senki sem mérte fel, ő maga nem vezetett naplót a fellépéseiről.

Első szerepei a Székely Színházban roppant változatosak. Játszotta a Ficsúrt Molnár Ferenc Liliomjában, fellépett a Cigánybáróban és a Bajadérban, két nagyoperett között pedig Balázs Béla Boszorkánytáncában. Egyik este nagyherceg volt, másik nap olasz fasiszta városparancsnok egy megszállot szerb faluban, s ez így ment hétről hétre. Négy-öt évtízeddel ezelőtt ugyanis a vidéki színházakban hetenként voltak premierek.

Szabó Ernő győzte ezt az iramot. Shaw vagy Priestley színműveinek világában éppen olyan otthonosan mozgott, mint A falu rosszában. Egyéniségéből nem hiányzott a szellemes gúny, az irónia, az élcelődésre való hajlam. Kitűnően és finoman tudott poentírozni, ha a helyzet, a szöveg megkívánta. Remek Burgoyne tábornok volt Az ördög cimborájában, Bepoját a Néma leventében szelíd humor jellemezte, a Viharos alkonyat Poleysajev professzorát bölcs és igazságszerető, de fiatalosmozgású öregnek ábrázolta.

Megrendítő volt a Móra Ferenc elbeszéléséből készült film, a Hannibál tanár úr főszerepében, amelyben addig alig sejtett tragikus arcát mutatta. Egy jámbor és gyanútlan, csetlő-botló kis tanárt játszott, aki ellen az “ébredők” – egy Hannibálról készült dolgozat ürügyén – hajszát indítanak. A megfélemlített lélek előbb értetlen vergődését nagyszerű lélektani realizmussal vezette el a tragikus végkifejletig.

A megalázott és megszomorított lelkek mindig is nagyon közel állottak hozzá. Egyik ilyen emlkezetes alakítása volt Ivan Franco ukrán író Ellopott boldogság című drámájában az öreg Mikola. Színészi tehetsége általában olyan szerepeket formázott meg a legerőteljesebben, amelyekben bonyolult lelki folyamatot, határozott jellemfejlődést kellett ábrázolnia nagy lélektani hitelességgel.

A Bánk bán Tiborc-szerepében megrázóan szólaltatta meg az emberi elesettség és kétségbeesés feljajdulását. “Éhezzetek, szegény férgek, nem ért/ még a lopáshoz ősz Tiborc apátok” – ezek a szavak minden alkalommal fergeteges tapsvihart váltottak ki, akárcsak a merániak gazságait felpanaszoló vádbeszéde a Nagyúr előtt. De alakításának csúcspontja az a – majdhogynem néma – jelenet volt, amikor Melinda holtteste mellett már nem jött ki hang a torkán, csak tétova gesztusokkal, könnyes szemmel “beszélte el”, hogy valami nagy és jóvátehetetlen szerencsétlenség történt.

Gorkij hősei nagyon közel álltak hozzá.  Az Éjjeli menedékhelyben Lukát játszotta (1948); a megpróbált embert és nem a  prófétát hangsúlyozta benne, s ez az alakítás jelentős lépés volt abban az időben a darab mondanivalójának újszerű megszólaltatásában. Naiv tisztaság, gyermeki ártatlanság vette körül Szabó Ernő alakításában a Kispolgárok madarászát, Percsihint. Már-már mesebeli alak volt, amint viharvert gúnyájában, rongyos kucsmájában, bocskorával ide-oda tipegett, könnyű lépteivel szinte repdesett a színpadon. És nem volt olyan kis szerep, amelyet nem tudott volna jelentősé tenni. A Jegor Bulicsov trombitásaként ravaszul azt akarta elhitetni a nagybeteg Bulicsovval,  hogy hangszerének gyógyító ereje van (amiben maga sem hitt), s amikor harsányan belefújt a trombitába, az olyan volt, mintha az utolsó itéletet hirdette volna egy társadalom fölött.

Pályájának két legjelentősebb szerepe Farfurdi Az elveszett levélben és az Úri muri Csörgheő Csulija.

Caragiale vígjátékában ravasz, pletykahordó, műveletlen kisvárosi politikus volt. Farfuridi politizáló szenvedélyét állandó felfokozott izgalmi állapotban élte át. Ellenhállhatatlan volt választási kortesbeszéde. A hallgatóság szüntelen félbeszakításai következtében valósággal belerokkant a szónoklatba, állandóan berekedt, el-elvesztette a hangját, köhécselt, vizet ivott, hatalmas zsebkendővel törölgette arcát – de nem adta fel a harcot. Újult erővel lendült neki ismét, majd mutáló hangon folytatta komikus erölködését, míg teljesen el nem vesztette a hangját.

Ez az ellenállhatatlan humorral, bravúros technikával megoldott jelenet minden előadáson hatalmas sikert aratott.

Csörgheő Csulija az Úri muriban a hazai magyar színháztörténet legfényesebb lapjai közé tartozik. Amikor kicsit kopottas, de hanyag elegánciával, pepita nadrágban és sárga csizmában belépett a vidéki vendéglőbe, már az első mondatával – “Hát Tisza Pista győzött” – leütötte az előadás alaphangját, és tökéletes atmoszférát teremtett. Olyan embertípust idézett fel a színpadon, amelyben úgyszolván testet ötött a “magyar ugar” szelleme, hogy megfojtson minden jobb sorsra érdemes gondolatot, törekvést. Pedig színes volt, mulatságos és vonzó a maga módján ez a Csuli tekintetes, a vidéki kisúr utolérhetetlen színpadi remeke. Immár hosszú ideje tananyag és anekdotakincs az a híres jelenet, a “Most jön a megismerkedés”, amikor szó nélkül a vidéki könyvügynök asztalához lépett, csupasz kézzel belemarkolt a húsz tojásból készült rántottába, és jóízűen megette.

És mennyi szerepe volt még, amelyeket itt már nincs hely felidézni: alakításaival a nézők tízezreit bűvölte el és a Székely Színház 1953-as bukaresti vendégjátéka alkalmával a fővárosi szakközönséget is.

Rendezői, színésznevelői munkásságának jelentősége felbecsülhetetlen. Az 1946-1955-ig bemutatott darabok nagyrészét Tompa Miklóssal, Kovács Györggyel, Delly Feerenccel együtt ő rendezte a Székely Színházban. Ez volt a “nagy négyes” (a rendező kolektívát állami díjjal, Szabó Ernőt Érdemes Művész címmel is kitüntették), amely tíz év alatt korszakot teremtett a hazai színjátszás történetében, és megvetette a realista színpadi ábrázolás alapjait.

Szabó Ernő vérbeli pedagógus-rendező volt, aki a próbákon szüntelenül nevelte, tanította a fiatalokat, a Színművészeti Intézet tanáraként pedig a legmagasabb mércét állította tanítványai elé. Mindent tudott a színházról, ilyen sokoldalú, alapos tudású művész talán azóta sem született a mi tájainkon.”

 

Gergely Géza: Színjátszó személyek -  Szabó Ernő,  A Hét Évkönyve, 1982

 

 

SZABÓ ERNŐ rendezései, szerepei a Marosvásárhelyi Színpadon


Valentin, tanár - PAUL LAURENT: SZERELMES DIÁKOK - Kőszegi Margit és Szabó Ernő szerződött tagok első fellépésével, bemutató: 1946. XI. 14., rendező: Andrási Márton

Niccia - NICCOLÒ MACHIAVELLI: MANDRAGORA, bemutató: 1946. XI. 24., rendező: Tompa Miklós, Szabó Ernő

Gróf Carnero - JOHANN STRAUSS: A CIGÁNYBÁRÓ, bemutató: 1946.XII.10., rendező: Szabó Ernő

A kormányzó - JAKOBI VIKTOR: SYBILL, bemutató: 1946.XII.20., rendező: Szabó Ernő

Dr. Sárkány - EISEMANN MIHÁLY: EGY CSÓK ÉS MÁS SEMMI, bemutató: 1946.XII.23., rendező: Szabó Ernő

BALÁZS BÉLA: BOSZORKÁNYTÁNC, bemutató: 1947.I. 4., rendező: Szabó Ernő

EISEMANN MIHÁLY: FEKETE PÉTER, bemutató: 1947.I.11., rendező: Szabó Ernő

Burgoyne, tábornok - GEORGE BERNARD SHAW: AZ ÖRDÖG CIMBORÁJA, bemutató: 1947. I. 28., rendező: Tompa Miklós

St. Chloche Napoleon
- KÁLMÁN IMRE: BAJADÉR, bemutató: 1947. II. 1., rendező: Szabó Ernő

Állomásfőnök - MIHAIL SEBASTIAN: NÉVTELEN CSILLAG, bemutató: 1947. II. 14., rendező: Lantos Béla

Gonosz Pista, bakter - TÓTH EDE: A FALU ROSSZA, bemutató: 1947. II. 19., rendező: Szabó Ernő

Beppo, a csatlósa -  HELTAI JENŐ: A NÉMA LEVENTE, bemutató: 1947. II. 27., rendező: Szabó Ernő

SZIRMAI ALBERT: MÁGNÁS MISKA, bemutató: 1947. III. 7., rendező: Szabó Ernő

Adorján, színigazgató - BÉKEFFY ISTVÁN: JANIKA, bemutató: 1947. III. 14., rendező: Szabó Ernő

Dani - KOVÁTS DEZSŐ: EGYIPTOMI LEGENDA, bemutató: 1947. III. 21., rendező: Szabó Ernő

Kegyelmes
- LOSONCZY DEZSŐ: EGYETLEN ÉJSZAKÁRA, bemutató: 1947. III. 28., rendező: Szabó Ernő

Gyula bácsi, főpincér - KÁLMÁN IMRE: CIRKUSZHERCEGNŐ, bemutató: 1947. IV. 5., rendező: Szabó Ernő

András, a rendőr - MARCI, MINT ROBINSON, bemutató: 1947. IV. 13., rendező: Szabó Ernő

Popelka, főpincér - FÉNYES SZABOLCS: VÉN DIÓFA, bemutató: 1947. IV. 15., rendező: Szabó Ernő

Péter - VASZARY GÁBOR: MONDJ IGAZAT, bemutató: 1947. IV. 22.

Gül-Baba, a rózsák atyja - HUSZKA JENŐ: GÜL – BABA, bemutató: 1947. IV. 24., rendező: Szabó Ernő

Polezsájev Dimitri Ilarionovics professzor - LEONID RACHMANOV: VIHAROS ALKONYAT, bemutató: 1947. V. 7., rendező: Szabó Ernő, Tompa Miklós

Tschöll Keresztély, udvari üvegfestő - FRANZ SCHUBERT melódiáiból összeállította HENRICH BERTÉ: HÁROM A KISLÁNY, bemutató: 1947. V. 11., rendező: Szabó Ernő

Charles Trevor Stanton - JOHN BOYNTON PRIESTLEY: VESZÉLYES KANYAR, bemutató: 1947. V. 18.

Walakeövy Ármin - FÉNYES SZABOLCS: AZ UTOLSÓ VEREBÉLY LÁNY, bemutató: 1947. V. 24., rendező: Szabó Ernő

Jonny - CARLO DE FRIES: ILYENEK A FÉRFIAK, bemutató: 1947. VI. 1., rendező: Szabó Ernő

Dr. Szekeres, orvos  - MÁRAI SÁNDOR: KALANDbemutató: 1947. VI. 6., rendező: Tompa Miklós, Szabó Ernő

Mihály - HARSÁNYI ZSOLT: A BOLOND ÁSVAYNÉ, bemutató: 1947. VI. 13., rendező: Szabó Ernő

Perissard - ALEXANDRE BISSON: A NÉVTELEN ASSZONY, bemutató: 1947. VI. 18., rendező: Szabó Ernő

San Friano báró - MOLNÁR FERENC: MARSALL, bemutató: 1947. VI. 27., rendező: Szabó Ernő

Parker Jennings - SOMMERSET MAUGHAM: FENSÉG, FIZETEK!, bemutató: 1947. VII. 3., rendező: Szabó Ernő

Lehár Ferenc: A KÉK MAZUR, bemutató: 1947. VII. 9., rendező: Szabó Ernő

Tiborc, paraszt - KATONA JÓZSEF: BÁNK BÁN, bemutató:1947. X. 10., rendező: Szabó Ernő

Harpagon - J. B. P. MOLIÉRE: A FÖSVÉNY, bemutató: 1947. X. 16., rendező: Tompa Miklós

Arthur Birling - JOHN BOYNTON  PRIESTLEY: VÁRATLAN VENDÉG
(A RENDŐRFELÜGYELŐ), bemutató: 1947. X. 24., rendező: Delly Ferenc

Demján Sándor - BÓKAY JÁNOS: SZAKÍTS  HELYETTEM, bemutató: 1947. X. 30., rendező: Szabó Ernő,  Zenéjét (Szabó Ernő verseire, két zongorára) szerezte: Sz. Berger Duci

Murphy, egy Hearst-lap munkatársa - KONSTANTIN SZIMONOV: AZ OROSZ KÉRDÉS, bemutató: 1947. XI. 7., rendező: Tompa Miklós

Ábris, nyugalmazott állatorvos - EISEMANN MIHÁLY: VADVIRÁG, bemutató: 1947. XI. 12., rendező: Szabó Ernő

Bolingbroke - EUGÈNE SCRIBE: EGY POHÁR VÍZ, bemutató: 1947. XII. 1.,  rendező: Szabó Ernő

Cziha Tóni, kőltő - KOMJÁTHY KÁROLY: HARAPÓS FÉRJ, bemutató: 1947. XII. 12., rendező: Szabó Ernő

Gőre Gábor, bíró úr - GÁRDONYI GÉZA: A BOR, bemutató: 1947. XII. 19., rendező: Szabó Ernő

János, GYÖNGY PÁL: HÁROM EMBER A HÓBAN, bemutató: 1947. XII. 30., rendező: Szabó Ernő

Luka, vándor - MAXIM GORKIJ: ÉJJELI MENEDÉKHELY, bemutató: 1948. I. 13, rendező: Szabó Ernő

George - JOHN STEINBECK: EGEREK ÉS EMBEREK, bemutató: 1948. II. 17., rendező: Delly Ferenc

Mister Joseph Jacobs junior, nagykereskedő - EVGENIJ PETROV: A BÉKE SZIGETE, bemutató: 1948. III.2., rendező: Tompa Miklós

Sári bíró - MÓRICZ ZSIGMOND: SÁRI BÍRÓ, bemutató: 1948.III.17., rendező: Szabó Ernő

A festő - ZILAHY LAJOS: A SZŰZ ÉS A GÖDÖLYE, bemutató: 1948. III. 27.,
rendező: Szabó Ernő

JAMES GOW – ARNAUD D’USSEAU: MÉLYEK A GYÖKEREK, bemutató: 1948.IV. 3., rendező: Szabó Ernő

Hammerschmidt, droguista - LÁSZLÓ MIKLÓS: ILLATSZERTÁR, bemutató: 1948. IV.13., rendező: Szabó Ernő

Flambó János - TOMCSA SÁNDOR: NAGY DOLOG KICSIBEN, bemutató: 1948. IV. 22., rendező: Szabó Ernő

HENRI BERGER: VÍZÖZÖN, bemutató: 1948. IV. 29., rendező: Szabó Ernő

Bobori Antal, író-hírlapíró - GERGELY SÁNDOR: VITÉZEK ÉS HŐSÖK, bemutató: 1948. X. 22., rendező: Szabó Ernő

Karaulev Szergej  Petrovics, idős csellista - A. SKVARKIN: IFJÚSÁG, bemutató: 1948. XI. 2., rendező: Szabó Ernő

Volpone, gazdag levantei - BEN JONSON: VOLPONE vagy A PÉNZ KOMÉDIÁJA,  bemutató: 1948. XI. 13., rendező: Tompa Miklós

Devery Ed - KANIN GARSON: ÓCSKAVAS NAGYBAN (Tegnap születtem), bemutató: 1948. XI. 16., rendező: Szabó Ernő

Cobus, menedékházbeli öreg - HERMAN HEYERMANS: REMÉNY, bemutató: 1948. XII. 8., rendező: Tompa Miklós

Márton, csikósgazda - SZIGLIGETI EDE: A CSIKÓS, bemutató: 1948. XII. 18.,  rendező: Szabó Ernő

Perevicsky Kristóf - MIKSZÁTH KÁLMÁN: KÜLÖNÖS HÁZASSÁG, bemutató: 1949. I. 13., rendező: Szabó Ernő

3 JÁTÉK - bemutató: 1949. I. 27., rendező: Szabó Ernő

Oszip Oszipovics Razgilgyajev - P. Karatigin: AZ ELCSERÉLT KABÁT, 3 JÁTÉK - bemutató: 1949. I. 27., rendező: Szabó Ernő

Miuszov, az anyagraktár igazgatója - VALENTYIN KATAJEV: BOLONDOS VASÁRNAP, bemutató: 1949.II.17., rendező: Tompa Miklós, Szabó Ernő

Trombitás - Maxim Gorkij: JEGOR BULICSOV ÉS A TÖBBIEK,  bemutató: 1949.III.16., rendező: Szabó Ernő, Delly Ferenc

Orgon -  J. B. P. MOLIÈRE: TARTUFFE, bemutató: 1949.IV. 14., rendező: Szabó Ernő, Tompa Miklós

Csőrgheő Csuli - MÓRICZ ZSIGMOND: ÚRI MURI,  bemutató: 1949. V. 8, rendező: Tompa Miklós, Szabó Ernő

Farfuridi, ügyvéd, bizottsági tag -  CARAGIALE: AZ ELVESZETT LEVÉL, bemutató: 1949. X.25., rendező: Tompa Miklós, Szabó Ernő, Kovács György

Mikus Scudra, brigádvezető - ARKADI GRIGULIS: AGYAG ÉS PORCELÁN, bemutató: 1949.XI. 6., rendező: Tompa Miklós, Szabó Ernő, Delly Ferenc

Bălean -  MIHAIL DAVIDOGLU: BÁNYÁSZOK, bemutató: 1949.XI. 29., rendező: Szabó Ernő, Tompa Miklós

Percsihin, távoli rokonuk, madárkereskedő - MAXIM GORKIJ: KISPOLGÁROK, bemutató: 1949. XII. 21., rendező: Tompa Miklós, Szabó Ernő,  Kovács György, Delly Ferenc

Pavel Atanaszevics Famuszov, állami tisztviselő vezető állásban - ALEKSZANDR GRIBOJEDOV: AZ ÉSZ BAJJAL JÁR, bemutató: 1950. II. 16., rendező: Szabó Ernő

Dumitrescu Victor, állitólag poéta, újságíró és drámaíró -  AUREL BARANGA: DUDVA, bemutató: 1950. IV. 13., rendező: Szabó Ernő, Tompa Miklós

Kastanov Pável Alexandrovics, festő - TUR TESTVÉREK: VILLA A MELLÉKUTCÁBAN - bemutató: 1950. V. 18.,  rendező:Szabó Ernő, Tompa Miklós

VIDÁM NYÁRI MŰSOR, bemutató: 1950. VIII. 29.,  rendező: Szabó Ernő               

         I. RÉSZ
                  Vidám bevezető. Tartja: Szabó Ernő
                 

                  Szabó Ernő: A VEZÉR - ifjúsági zenés vígjáték egy felvonásban -
        

                  Piroska, igazgató - ÜGYVITELI SORREND - vidám játék három képben -
        

                  Vidám néma jelenet: Szabó Ernő
        

                  Angol tábornok - NAGY ELEK (Valentin Katajev nyomán): ŐK HÁRMAN

         II.    RÉSZ
                  Jánossi, főportás - SZABÓ ERNŐ: VÍDÁM VAKÁCIÓ

Mr. Willer - Breasted, rendőr - BORISZ LAVRENYOV: AMERIKA HANGJA, bemutató: 1950. XI. 7.,  rendező: Tompa Miklós, Szabó Ernő, Kovács György
   
Rubinstein - TUR TESTVÉREK ÉS SEININ: KINEK KEDVEZ AZ IDŐ, bemutató: 1950. XII. 21., rendező: Szabó Ernő, Tompa Miklós

Szorin, Pjotr Nyikolájevics -  A. P. CSEHOV: SIRÁLY, bemutató: 1951. IV. 7., rendező: Delly Ferenc, Szabó Ernő, Tompa Miklós

Joszif Pesek, tanító - JURIJ BURJAKOVSZKIJ: ÜZENET AZ ÉLŐKNEK, bemutató: 1951. V. 8., rendező: Szabó Ernő, Tompa Miklós

Bereszenyev professzor - BOROSZINA ÉS A. DAVIDZON: HARMADÉVESEK, bemutató: 1951. XI. 10., rendező: Anatol Constantin, Szabó Ernő

Constantin Munteanu, pártszektor titkára - MIHAIL DAVIDOGLU: TŰZERŐD, bemutató: 1952. I. 19., rendező: Szabó Ernő, Rappaport Ottó m.v

Szkvoznik-Dmukanovszky Antonovics Antal, polgármester - N.V. GOGOLY: A REVIZOR, bemutató: 1952. III. 14., rendező: Szabó Ernő, Tompa Miklós 

Köröm Sándor, a  „Két Október” t.sz.cs. elnöke - URBÁN ERNŐ: TŰZKERESZTSÉG, bemutató: 1952. V. 20., rendező: Szabó Ernő

Kujak - Popa Virgil dr., ügyvéd -  KISS LÁSZLÓ -  KOVÁTS DEZSŐ: VIHAR A HAVASON, bemutató: 1952. X. 19., rendező: Szabó Ernő

Miart Laagus, zeneszerző - Nigul Hiarm - AUGUST JAKOBSON: KÉT TÁBOR, bemutató: 1952. XII. 12., rendező: Szabó Ernő, Tompa Miklós

Micola Zadorojnaj - IVAN FRANCO: AZ ELLOPOTT BOLDOGSÁG, bemutató: 1953. III. 14., rendező: Szabó Ernő, Tompa Miklós

BORISZ GORBATOV: APÁK IFJÚSÁGA, bemutató: 1953. IV. 25., rendező: Lohinszky Loránd, Szabó Ottó, Tamás Ferenc

Mosolygó Menyhért - CSIKY GERGELY: INGYENÉLŐK, bemutató: 1953. V. 30., rendező: Delly Ferenc

LUCIA DEMETRIUS: MAI EMBEREK, bemutató: 1953. XI. 5., rendező: Szabó Ernő

Jevgenyij Berszenyev, a cirkáló kapitánya - BORISZ LAVRENYOV: LESZÁMOLÁS, bemutató: 1953. XII.23.,  rendező:Szabó Ernő

JÓ MULATÁST, bemutató: 1953. XII. 31., összeállította és rendezte:Szabó Ernő

                  I. RÉSZ
                  Szabó Ernő
                  - aktuális csevegése -
                 

                  Ki menjen iskolába
                  -bluette-
                  Írta: Miklós Ottó és Német Zoltán
                  Szereplők:
                  Virág...............................Szabó Ernő / Sarlai Imre
                                   

                  Két szálka
                  Írta: Jakab Ernő dr.  

                  Szereplők:
                  Szedlacsek.....................Szabó Ernő / Sarlai Imre
                 

                  Egy régi választás
                  Szabó Ernő szólója

                 

                  II. RÉSZ
                  Szabó Ernő

                  aktuális csevegése
              

                  Hej... katonaélet
                  Írta: Kolozsvári Andor
                  Szereplők:
                  Kender...............................Szabó Ernő

Kirpicsnyikov, egy műsoriroda igazgatója - K. ISZAJEV és A. GALICS: NEM MAGÁNÜGY, bemutató: 1954. IV. 3., rendező: Szabó Ernő

HUSZKA JENŐ: GÜL – BABA - bemutató: 1954. VI. 25., rendező: Szabó Ernő

ILLYÉS GYULA: FÁKLYALÁNG, bemutató: 1954. X. 13., rendező: Szabó Ernő

VANNAK MÉG HIBÁK, bemutató: 1954. XII. 31., a műsort összeállította, részben írta és rendezte: Szabó Ernő

                  I. RÉSZ
                      SZABÓ ERNŐ aktuális csevegése

                  II. RÉSZ
                     SZABÓ ERNŐ
újra cseveg

BRANISZLAV  NUSICS: A KEGYELMES ASSZONY, bemutató: 1955. I. 14., rendező: Szabó Ernő

KÖNNYŰZENE-EST (Az Állami Székely Színház és az Állami Filharmónia rendezésében)
bemutató: 1955. III. 16., rendező: Szabó Ernő

Fosztó Ferenc, alispán- HORVÁTH ÁGOSTON: VARGA KATALIN, bemutató: 1955. III. 25., rendező: Szabó Ernő

Amadeus Färbel, dramaturg - HEIMAR KIPPHARDT: SHAKESPEARE KERESTETIK, bemutató: 1955. V. 18., rendező: Szabó Ernő

KOPÁNYI GYÖRGY: MENNYETJÁRT IFIÚR - HANS SACHS ötletei alapján, bemutató: 1955. V. 24., rendező: Szabó Ernő

 

 

Az oldalon található szöveg és fényképek a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Kutatóközpontjának tulajdona és ezáltal szerzői jog védi.

Kurátor: Gáspárik Attila

Összeállította: Ferencz Éva

Számítógépen feldolgozta: Medve Zsuzsa

A színház leveltára szívesen fogad bármi információt a Székely Színház társulatának néhai művészeiről (fényképek, műsorfüzetek, plakátok stb.)

Elérhetőség: leveltar(at)nemzetiszinhaz.ro

 

 

 

  • Szabó Ernő
  • Szabó Ernő
  • Szabó Ernő
  • Szabó Ernő
  • Szabó Ernő
  • Szabó Ernő
  • Szabó Ernő
  • Szabó Ernő
  • Szabó Ernő
  • Szabó Ernő
  • Szabó Ernő
  • Szabó Ernő
  • Szabó Ernő
  • Szabó Ernő
  • Szabó Ernő
  • Szabó Ernő
  • Szabó Ernő
  • Szabó Ernő
  • Szabó Ernő
  • Szabó Ernő
  • Szabó Ernő
  • Szabó Ernő
  • Szabó Ernő
  • Szabó Ernő
  • Szabó Ernő
  • Szabó Ernő
  • Szabó Ernő

Havi műsor

Augusztus - 2020
V H K S C P S
  01
02 03 04 05 06 07 08
09 10 11 12 13 14
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31  
Szabó Ernő

Teatrul Național Târgu-Mureș
este o instituție subordonată
Ministerului Culturii și Identităţii Naţionale

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház
fenntartója a
Kultúra és Nemzeti Identitás Minisztériuma