Illyés Kinga

                                        75 éve született

                                          ILLYÉS KINGA

                    előadóművész, színésznő, színészpedagógus

                   Bereck, 1940. december 10. – Marosvásárhely, 2004.

     

    1961-től a Marosvásárhelyi Állami Színház tagja. A vers iránti szeretete, gyönyörű dikciója hozzásegítette ahhoz, hogy az erdélyi magyar színjátszás egyik legismertebb és legelismertebb  előadóművészévé váljon.

    Egyéni előadóestjeivel fellépett az Amerikai Egyesült Államokban, Ausztráliában, Európa számos országában.

    1990-től -1997-ig csak a Szentgyörgyi István Intézet tanári katedráját tartotta meg.

    Tanári hivatása mellett előadóestjeivel önálló fellépésekre vállalkozott. 

     

                 FONTOSABB SZEREPEI A MAROSVÁSÁRHELYI SZÍNPADON

    Eszter - JAN OTCENASEK: ROMEÓ, JÚLIA ÉS A SÖTÉTSÉG,  rendező: Harag György, bemutató:1962.VII. 8.

    Zinka  - A. ARBUZOV: IRKUCKI TÖRTÉNET,  rendező: Harag György,  bemutató: 1962. XII. 7.

    Decebal - T. MUŞATESCU: TITANIC – KERINGŐ,  rendező: Hunyadi András, bemutató: 1963. II. 22.

    Eszter -  G.B.SHAW: AZ ÖRDÖG CIMBORÁJA , bemutató: 1963. VII. 6.

    Monica - J.B.PRIESTLEY: BOTRÁNYOS KAPCSOLAT, rendező: Mihai Raicu, bemutató: 1963. XII. 20.

    Suzon - Catherine - ROBERT THOMAS: NYOLC NŐ, rendező: Sorin Grigorescu, bemutató: 1965. II. 27.

    Beatie Bryant - ARNOLD WESKER: GYÖKEREK, rendező: Gergely Géza, bemutató: 1965. X. 16.

    Anyutka - LEV TOLSZTOJ: SÖTÉTSÉG HATALMA,  rendező: Tompa Miklós, bemutató: 1966. XII. 26.

    Ági - MÉHES GYÖRGY: MI, FÉRFIAK,  rendező: Hunyadi András, bemutató: 1968. IV. 21.

    Diane de Limeuil - HONORÉ DE BALZAC: FEGYVERBARÁTOK, rendező: Mihai Dimiu, bemutató: 1968. XI. 8.

    Egérke - ÖRKÉNY ISTVÁN: MACSKAJÁTÉK,  rendező: Kovács György, bemutató: 1972.III.17.

    Nóra - PETRU VINTILĂ: AZ ÁLMOK HÁZA,  rendező: Harag György, bemutató: 1972.XII.30.

    Armande Béjart Moliere, színésznő - MIHAIL BULGAKOV: KÉPMUTATÓK CSELSZÖVÉSE, rendező: Dan Micu, bemutató: 1973.VI.16.

    Böske - BARTA LAJOS: SZERELEM, rendező: Harag György, bemutató: 1973.XII.13.

    Valois Erzsébet, a felesége - FRIEDRICH SCHILLER: DON CARLOS, rendező: Kincses Elemér, bemutató: 1977. XII. 30.

    Niculina - Zamfirescu: NASTASIA KISASSZONY, rendező: Dan Alecsandrescu,  bemutató: 1978.VI.17.

    Jenny - Edward Albee: MINDENT A KERTBE, rendező: Anatol Constantin,  bemutató: 1978.XII.29.

    Clementina -  Teodor Mazilu: BALGÁK A HOLDFÉNYBEN, rendező: Kincses Elemér , bemutató: 1979.IX.21. 

    Arany Hédi, táncosnő - Szép Ernő: LILA ÁKÁC,  rendező: Kovács Levente , bemutató: 1981.X.11.

    Viola - Méhes György: DUPLA KANYAR,  rendező: Hunyadi András,  bemutató: 1982.III.5.

    Smuccné  - Méhes György: EGY ROPPANT KÉNYES ÜGY , rendező: Hunyadi András,  ősbemutató: 1983.XII.16.

    Ziţa -  I.L. Caragiale: ZŰRZAVAROS ÉJSZAKA,  rendező: Tompa Gábor, bemutató: 1984.IV.20.

    Lizanka, utcai énekes - Mihail Afanaszievics Bulgakov: A DIVATSZALON TITKA, rendező: Kovács Levente, bemutató: 1987.VI.29.

    Natasa - Alekszandr Gelman: NÉGYSZEMKÖZT,  rendező: Kovács Ferenc, bemutató: 1990.I.9.

    Jókhebéd - Madách Imre: MÓZES, rendező: Kincses Elemér,  bemutató: 1990.IV.13.                                            

     

                    EGYÉNI ELŐADÓESTEK A MAROSVÁSÁRHELYI SZÍNPADON 

     

    LEGKEDVESEBB VERSEIM  - SZAVALÓEST (Nemes Leventével),  rendező: Nemes Levente, bemutató: 1966. IV. 6.

    ANTOINE DE SAINT-EXUPÉRY: A KIS HERCEG, rendező: Radu Penciulescu, bemutató: 1969. VI. 5.

    FAGYÖNGY – összeállítás erdélyi költők verseiből,  valamint csángó népdalok és népballadák Kallós Zoltán gyűjtéséből , bemutató: 1971.XI.26.

    SZILÁGYI DOMOKOS: LÍRAI ORATÓRIUM,  rendező: Harag György,  bemutató: 1974. XII. 13. 

    Oriana Fallaci: A NŐ, AKI VIRÁGOT AKART SZAKÍTANI, rendező: Kovács Levente, bemutató: 1982.III.27.

    HANTAFŰ-  rendező: Kovács Levente,  bemutató: 1985.I.19.

    Márai Sándor: SAN GENNARO VÉRE , bemutató: 1997.I.4.

    AZ ÉLET KENYERE, vígságos szomorújáték Árpád-házi Szent Erzsébet életéről,  rendező: Barabás Olga,  bemutató: 2000.III.27.

    Illyés Kingára emlékezünk

    KOVÁCS LEVENTE, rendező

    1982-ben Illyés Kinga monodrámává sűrítette Oriana Fallaci: Levél egy meg nem született gyermekhez című művét. Az előadóest címe: Egy nő, aki virágot akart szakítani. Rendezője: Kovács Levente, díszlet-és jelmeztervező:  Kelemen Tamás Anna, zene: Sárossy Endre. 

    Az előadás rendezőjével, Kovács Leventével emlékezünk Illyés Kinga egyik legmeghatóbb előadóestjére

    Kinga Cătălina Buzoianut kérte fel a monodráma megrendezésére, de valamiért ez az együttműködés nem jött létre. Akkor Kinga megkért, hogy vállaljam én a rendezést. Tehát én lettem a rendező, Tamás Anna pedig a díszlettervező. A Fallaci-szöveg meghúzása menet közben alakult ki. Buzoianu kiindulási pontnak egy leplet ajánlott, ami meghatározó díszleteleme lett az előadásnak. Én nagyon szívesen elfogadtam az ötletet, szerettem azt, ha díszletelemet is lehetett szerepeltetni. Így a pódiumműsort abszolút látvánnyá lehetett varázsolni. A világításnak, a mozgásnak, a zenének olyan hatása volt, amit egyéni műsorokban addig nem alkalmaztak. A lepelnek a hullámzása, vagy a medence-elem felhasználása (a szülés jelenetnél) nagyban hozzásegített ahhoz, hogy különleges effektust érjünk el. Ezt a hatást fokozták a Kinga hangjában rejlő lehetőségek. Voltak olyan részek, amelyeket mintha énekelt volna. Különböző szituációkhoz öt-hat színt használt a hangjában, és ez egészen csodálatos volt.  A produkció szinte egy hangorgia lett. Hangszínház.  Ha eloltottad volna a villanyt, akkor is láttad volna a játékát.  Ehhez társult a kifinomult mozgáskészség, a kezeinek a játéka. Lehet, hogy elcsépelt a fogalom, de ez igazán egy totális színház volt. 

    Érdekesen alakult ki a már említett szülés-jelenet: születésekor a baba elkezdett lecsúszni a lepedőn. Az elvetélésnek ez a pillanata különleges hatású jelenet lett, ami nagyon meghatóvá tette az egész előadást. Voltak keserű, de vidám pillanatai is a játéknak. Nagyon széles volt az érzelmi skála, amelyen Illyés Kinga játszott.

    A produkciót a rangos ATM-díjjal [a mai Uniter-díjnak megfelelő elismerés – szerk.] jutalmazták, és a Váradi Rövidszínházi Fesztiválon is díjat nyert.

    - Az érzelem, a hang, a testének a játéka, az előadókészség egy olyan összhatást eredményezett a színpadon, ami nekünk nézőknek ritkán adatott meg.

    A tragédia viszont az volt, hogy Oriana Fallaci letiltotta a darabot. A tiltás oka: Fallaci Ceauşescuval akart egy interjút készíteni, amit az elnök visszautasított. A riporternő, aki még a perzsa sahhal is készített interjút, ezt nagyon rossz néven vette és megsértődött Romániára. Hiába fogalmaztunk meg egy nagyon szép levelet, amelyben kértük a játszási jogot, ő azzal érvelt, hogy tudta nélkül nyúltunk hozzá a szöveghez, és ez pont olyan merénylet, mintha a saját magánlakosztályába hatolnánk be. Sajnos Illyés Kinga csak egy pár előadást játszhatott. A nő aki virágot akart szakítani nagy fájdalmunkra többet nem került műsorra.  

    Lejegyezte: Ferencz Éva

     

    KILYÉN ILKA, színésznő

    Aznap halt meg édesapám, amikor Illyés Kingát temettük, 2004-ben.  Haláluk egybeesésének furcsa véletlene folytán az emlékezésben is együtt jelennek meg. Egyik erősíti a másik hiányát. Hiányzik Illyés Kinga, hiányzik a művészete, tanácsai, segítsége. Színpadi szerepeinek különlegessége, ahogyan hallgatni és szólni, átélni és jellemet formálni tudott. Sokan emlékezünk még nagyszerű alakításaira, azokra, amelyeket a kritika kiemelt és azokra is, amelyről keveset és méltatlanul írtak. Sokan emlegetik alakítását a Mamlock professzor című előadásban Kovács György partnereként, sokan emlékeznek rá Albee Mindent a kertbe című darabjának női főszereplőjeként, ahol Ferenczy Csongorral és Kőszegi Margittal felejthetetlen élményt nyújtottak.  És micsoda Egérke volt abban a parádés szereposztású Macskajátékban, ahol Tanai Bella és Szamossy Kornélia voltak közvetlen partnerei.

    De ki ne emlékezne a méltán nagyhírű Özönvíz előtt című előadás Sárijára. Kallós Zoltán válogatta azokat a gyönyörű erdélyi népdalokat, amelyeket ott énekelt. 

    Tanárom volt a színművészetin, és kollegám, segítőtársam, amikor rövid ideig én is tanítottam, az akkor Szentgyörgyi István nevét viselő, ma Művészeti Egyetemen. 

    Illyés Kinga monumentális alkotása a versmondás volt, mely a maga szerkesztette az egyéni estjeiben csúcsosodott ki. Művelt, okos asszony volt. Filigrán termete erős, bátor szívet takart. Előadóestjeinek témaválasztása nem véletlenszerű, hanem átgondolt, megfontolt volt. Mondanivalója volt a világról, lázadt és lázított, mint kortársa Visky Árpád, aki szintén 1940-ben született, mint Illyés Kinga. Fagyöngy című műsorával nem csak a jelenkor gazdag költészetét akarta bemutatni, hanem a rendszerről is szólott. A kis herceg előadása fölülmúlhatatlan. A Lírai oratórium című előadása Szilágyi Domokos költészetének gondolati és érzés gazdagságát úgy mutatatta be, hogy közben a vívódó, a társadalommal és önmagával is perben álló zseniális költővel azonosulva, minket is együtt és tovább gondolkodóvá tett. Mennyi feljelentés, gáncsoskodás érte. Hogy történtek ennél nagyobb tragédiák is?

    Lásd Viskyt. Valóban döbbenetes, hihetetlen, hogy egy művésszel, egy színésszel úgy elbántak, mint Viskyvel. Visky Árpádot 1983-ban zárták be. 1986-ban temettük. Kinga nem ijedt meg, nem hallgatott el, az 1990-es változásig még két előadást mutatott be. Miután előadta az Oriana Fallaci műveiből szerkesztett  A nő, aki virágot akart  szakítani című estjét, valaki egyenesen Fallacinak írt, jelezve, hogy a színház nem fizetett szerzői jogdíjat ezért az előadásért. Románia akkor éppen a sokoldalúan fejlett kommunista társadalom megvalósításán dolgozott, és nem fizetett szerzői jogdíjakat, főleg nem, ha azok a valuta igényesek közé tartoztak, mint  Fallaci esetében is. Hiába írt Fallacinak Illyés Kinga és magyarázta el az előadás fontosságát megmaradásunkért vívott harcban, Fallaci hajthatatlan volt és az előadást letiltatta. De Kingának volt ereje egy újabb rendkívül érdekes, izgalmas előadással közönség elé lépni. Bajor Andor humoreszkjeiből Hantafű címen szerkesztett és Kovács Levente rendezte műsorának is mostoha volt a sorsa. Az előadást a Consiliul culturii şi al educaţiei socialiste elvtársai a vizionáláson (mennyi rémületet terjesztő intézmény megnevezése hullott ki szótárunkból, remélhetőleg mindörökre) megfelelőnek találták. Ők nem értették, nem hallották, amit mi értettünk, amit Kinga a szavak mögött mondott nekünk. Azt a virágnyelvet csak mi beszéltük. De akadt közülünk valaki, akinek fájt ez az égő élet, a Kinga emberi és művészi nagysága és szakmai féltékenységből feljelentette a műsort, mint irredenta, a román nemzeti államot és a kommunista eszméket sértő előadást. Újra vizionálták. Nem hallottak semmi gyanúsat. Újból előadhatta Kinga. De a feljelentő nem nyugodott, erélyesebben, részletesebben szájbarágósabban jelentette fel, politikai státuszának teljes tudatában. És a rossz, mint annyiszor, most is győzött.

    A Hantafű című nagyszerű előadást végleg letiltották. Ahogyan az előadás-lapra Székely Ferenc a színház akkori irodalomtitkára írta „ezt az előadást megtépázta a történelem”. Nincs nagyobb tragédia annál, mint amikor a szót fojtják beléd, mert akkor nem vagy szabad. 

    1990 után beszélt nekünk Kinga a törékeny szabadságról és demokráciáról, amely nálunk karácsonytól húsvétig tartott. Beszélt az emigráció rettenetéről Márai San Gennaro vére segítségével, hiszen 1990. fekete márciusa után tömegesen hagyták itt szülőföldjüket marosvásárhelyi magyarok. És beszélt, a Szent Erzsébetről szóló előadásával a hit, az Isten által kijelölt út követéséről, arról, hogy csak a szeretetből jövő áldozat hozhat megváltást, arról, hogy büszkék lehetünk történelmünkre, azok hőseire, életük példamutató még ha a régmúltban is zajlott le. Kemény küzdelmet vívott a betegségével, de volt ereje megszépíteni, tartalmassá tenni a közönség mindennapjait. És arról nem is beszéltünk, hogy közben két nagyszerű gyermeket nevelt fel. 

    Hálával gondolok Illyés Kingára. Első előadóestemnek ő adta a címét (Ágról szakadt madár ballada a csángó sorsról) és ő indította el, úgy hogy több száz előadást érhetett meg. Illyés Kinga most is tanít. Arra int, hogy teljes erőnkből, teljes elménkből  népünknek, anyanyelvünknek szolgáljunk félelmet nem ismerve,  mindig jobbra, mindig többre, mindig tökéletesebbre törekedve, úgy, ahogy ő is tette, ahogy örökségként meghagyta utolsó video és hanganyagában, az Útravaló-ban.

    Múzsa (Népújság) – 2014. november 8., LXVI. évf., 258. (18849) sz. 

     


    FÁBIÁN ENIKŐ, színésznő - a tanítvány

    Szívesen vettem a felkérést, hogy írjak pár sort Illyés Kingáról. Számomra mindig öröm emlékezni rá, de fájdalom is egyben, amiért ilyen korán el kellett veszítenünk a magyar előadó művészet egyik legnagyobb, mondhatnám kivételes egyéniségét! Útravaló című CD lemezének előszavában Csoóri Sándor „...kicsi,törékeny,  messiás madárnak” nevezi. Én is így emlékszem rá, akiből ugyanakkor óriási erő sugárzott! Ő volt a művészi beszéd tanárunk, de csak  Szentmiklósi Józsefnek és nekem mert csak kettőnket volt hajlandó elvállalni a hetes létszámú évfolyamból. Valószínű azért, mert nem akarta nagyon szétaprózni magát. Nem tudott fél munkát végezni, teljes lényét, tudását igyekezett átadni.

    Maximalista volt, kedvesen szigorú, de végtelenül igényes, teljes-önmagát adta és ugyanezt követelte tőlünk is. Szerettük és féltünk tőle egyszerre. Nem állt tőle távol a diák jó pedagógiai érzékkel történő megszégyenítése sem, ha az véletlenül volt felkészületlen, vagy nem úgy haladt, ahogyan ő elvárta! Emlékszem, egy ilyen eset után József kirohant az órájáról és hosszú percekig hideg víz alá tartotta a fejét, hogy megnyugodjon.

    Túlzás nélkül állíthatom, hogy minden tudását latba vetve igyekezett rávezetni arra, hogy édes anyanyelvünket művészi szinten használjuk! A kifejező eszközök gazdag tárházát vonultatta fel a legsötétebb drámaiságtól a humoron át a játszi könnyedségig. Egy-egy vers vagy próza kidolgozása közben észrevétlenül alakult át szigorú tanárból játszótárssá. Megszűnt az idő, mintha megállt volna.

    Együtt gondolkoztunk, sírtunk, nevettünk, letapogattuk az emberi lélek összes lehetséges rezdülését, a mélységektől a magasságokig, a legmélyebb hangoktól a legmagasabbakig: a dörmögéstől, mormogástól a középhangon át a sikításig, visításig és hangerőben a suttogástól az ordításig. Nagy hangsúlyt fektetett a szöveghűségre, az írásjelek betartására – hacsak az nem ment a mondanivaló rovására –, a nyelv dallamosságára, a rövid és hosszú magán- és mássalhangzók váltakozására, a hangsúlyozásra, a hanglejtésre, a ritmusváltásokra, az érzelmek sokszínűségére, s arra, hogy mindezek eszközként szolgálják a mondanivaló érthetőségét! Kinga tanított arra is, hogy az írott szöveget – legyen az vers, próza vagy színpadi mű – akkor tudjuk a legjobban előadni, közvetíteni, ha az író, költő szavai segítségével a saját élettapasztalatainkat, érzelmeinket, világról alkotott véleményünket is közölni tudjuk.

    Egyszóval ha egyfajta társszerzőjévé válunk a műnek. Ekkor és csak ekkor válik igazán ütőssé, katartikussá az előadásunk, ekkor válunk mi magunk is igazi alkotókká! Hálás vagyok a sorsnak, hogy tanárnőm lehetett!

    A tőle kapott, degeszre tömött kincsesláda tartalma egész művészi pályámon útravalóul szolgált! Az idő körei című általa rendezett versműsorommal mutatkoztam be Nagyváradon, 1983-ban pedig első díjat nyertem az egyéni műsorok bákói fesztiválján. 1987-ben bemutattam a második, Áprily Lajos költészetéből összeállított, A kor falára című versműsoromat (ezt már Szentmiklósi rendezésében – Isten nyugtassa őt is!).  Verset azóta is az Ő tanítása alapján mondok.

    Áldott legyen drága tanárnőm, Illyés  Kinga, emléke!    

     

    Kurátor: Gáspárik Attila  

    Összeállította: Ferencz Éva   

    Számítógépes feldolgozás: Szikszai Katalin  

    Az oldalon található szöveg és fényképek a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Kutatóközpontjának tulajdona és ezáltal szerzői jog védi.  A színház leveltára szívesen fogad bármi információt a Székely Színház társulatának néhai művészeiről (fényképek, műsorfüzetek, plakátok stb.).  

    Elérhetőség: leveltar@nemzetiszinhaz.ro

    Illyés Kinga
    Jean Otcenasek: Romeo, Júlia és a sötétség, r. Harag György
    Illyés Kinga
    G.B. Shaw: Az ördög cimborája
    Illyés Kinga
    G.B. Shaw: Az ördög cimborája
    Illyés Kinga
    Robert Thomas: Nyolc nő, r. Sorin Grigorescu
    Illyés Kinga
    Robert Thomas: Nyolc nő, r. Sorin Grigorescu
    Illyés Kinga
    Arnold Wesker: Gyökerek, r. Gergely Géza
    Illyés Kinga
    Honoré de Balzac: Fegyverbarátok, r. Mihai Dimiu
    Illyés Kinga
    Honoré de Balzac: Fegyverbarátok, r. Mihai Dimiu
    Illyés Kinga
    Örkény István: Macskajáték, r. Kovács György
    Illyés Kinga
    Mihail Bulgakov: Képmutatók cselszövése, r. Dan Micu
    Illyés Kinga
    Barta Lajos: Szerelem, r. Harag György
    Illyés Kinga
    Friedrich Schiller: Don Carlos, r. Kincses Elemér
    Illyés Kinga
    Teodor Mazilu: Balgák a holdfényben, r. Kincses Elemér
    Illyés Kinga
    Antoine de Saint - Exupéry: A kis herceg, r. Radu Penciulescu
    Illyés Kinga
    Szilágyi Domokos: Lírai oratórium, r. Harag György
    Illyés Kinga
    Illyés Kinga
    Illyés Kinga
    Illyés Kinga

    Havi műsor

    December - 2018
    V H K S C P S
      01
    02 03 04
    05
    06
    07
    08
    09
    10
    11
    12
    13
    14
    15
    16
    17
    18
    19
    20
    21 22
    23
    24 25 26
    27
    28
    29
    30
    31
     
    csütörtök, 06. december 2018
    kedd, 18. december 2018
    szerda, 19. december 2018
    csütörtök, 20. december 2018
    csütörtök, 27. december 2018

    HÚSVÉT /2017/

     Tovább

    A Magyar Költészet Napja 2017

     Tovább

    Tanai Bella emlékére

     Tovább

    Norbert Rakowski a Színházról

     Tovább

    Piotr Ratajczak a Színházról

     Tovább

    Miklósa Erika a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban

     Tovább

    Olbrin Joachim csodálatos utazása - trailer

     Tovább

    Parti Nagy Lajost kérdeztük a színházról

     Tovább

    PEZSGŐ: A kisfiú meg az oroszlánok

     Tovább

    2016/2017-es évadkezdés

     Tovább

    A 71. évad bemutatói

     Tovább

    A JÁTSZMA VÉGE Pezsgő

     Tovább

    Mucsi Zoltánt kérdeztük a színházról

     Tovább

    Húsvéti köszöntő

     Tovább

    Rendezés trailer

     Tovább

    PEZSGŐ: Sirály

     Tovább

    Tasnádi Csaba a száz éves Csárdáskirálynőről

     Tovább

    Szabó Ducit 95. születésnapján köszöntötte a Tompa Miklós Társulat

     Tovább

    Karamazovok trailer

     Tovább

    A nyugalom / Tihna trailer

     Tovább

    PEZSGŐ: About Übü

     Tovább

    Al Di Meola Marosvásárhelyen

     Tovább

    Pezsgő - Tartuffe bemutató

     Tovább

    Bartis Attila: A nyugalom, rendező: Radu Afrim

     Tovább

    FIGARO - Marosvásárhelyi Nemzeti Színház - Tompa Miklós Társulat

     Tovább

    Haumann Péter Marosvásárhelyen

     Tovább

    UNITER 2014

     Tovább

    Mélyben (Éjjeli menedékhely)

    Tovább

    Pezsgő 8 - Mélyben (Éjjeli menedékhely)

    Tovább

    A magyar költészet napja 2014

    Tovább

    Teatrul Național Târgu-Mureș
    este o instituție subordonată
    Ministerului Culturii și Identităţii Naţionale

    A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház
    fenntartója a
    Kultúra és Nemzeti Identitás Minisztériuma