III. Richárd

Underground terem

William Shakespeare

III. Richárd

tragédia

Rendező: Bélai Marcel 

 

Minden, ami szörnyű, a szeretetünkre éhes.

- Rainer Maria Rilke -

A sok évtizedes trónviszályból kialakult polgárháború után most béke van. A York család győzött, Edwárd ül a trónon, mindenki boldog, nyugodt, mindenki megbékélt saját helyzetével. A király legfiatalabb öccse, Richárd azonban – „ilyen fuvolázó békekorban” – nem találja a helyét.

“Álommal, váddal, részeg jóslatokkal” cselt sző, hogy a trónra hághasson. Mi mást tehetne? Aki mindenki szemében egy “ronda disznó”, “véreb”, “orgyilkos", vagy “felpuffadt varangy”, akit útonútfélen emlékeztetnek saját torzultságára, akinek a világ azt mondja: “nem kellesz”, az nem lehet szerelmes, az nem lehet hős, az nem lehet szeretve, és az a valaki el is hiszi magáról, hogy “szerelem fénye nélkül vésték”, hogy orgyilkosnak született. Tehát nincs más választása, mint gyilkolni.

Edwárd – rangjához mérten – paranoiás, már amennyire egy királynak lennie kell, aki bitorlóként, háború útján nyerte koronáját. Félti trónját, és félti gyermekei örökségét. A király belebetegszik ebbe a szorongásba.

Betegsége pedig, reménnyel tölti el az őt körülvevőket. Most szabad a vásár, mindenki nagyot szakíthat. Pontosabban: amekkorát el mer képzelni. A képzeletüknek pedig, csak a morális beidegződések szabhatnak határt. Így minden haszonleső azzal áltatja magát, hogy csak saját érdeme szerint követel. A követelések, azonban keresztezik egymást. A régi gárda és az új elit egymással szemben találja magát. Közös ellenség híján megszűnt a csoport dinamikája, nincs összetartó erő. Tehát ki kell ütni a másikat a nyeregből. A múlt sérelmei és árulásai megfelelő indokokat szolgálnak a másik eltávolítására. Mindenki gyanús, mindenki gyanakszik. A királyi

paranoia eluralkodik az egész udvartatáson. Tökéletes körülmények Richárdnak. Nincs is más dolga, mint kijátszani egymás ellen a pártokat, megfogni őket gyanakvásuk hiszékenységében, és a trón máris “kéreti magát”.

Richárd felismerte, hogy minden és mindenki az akarat és az önzés céljából létezik a világon. Tehát minden megszerezhető.

Mindent akart, mindent megszerzett. Hogyan tovább? Sehogy. Nincsen tovább. Abban a pillanatban, hogy Richárd fejére került a korona, újra célt, és ezáltal, értelmet vesztett. Ugyanoda jutott, ahonnan elindult. Richárd kinőtte a világot. Kinőtte az öntudatát, hiszen már nincsen semmi, ami az akarata tárgyává válhatna. Tárgy- és céltalanul bolyong a korona-féltés útján. Őt is eléri a paranoia. A leggyanúsabb alak pedig önmaga. Mert kicsoda is Richárd az eljátszott szerepei, a felvett maszkjai mögött? Semmi és senki. Vagy talán a gyűlöletünk tükörképe. Esetleg a bosszúvágyunk, ami magunkon teljesül be, mert “amilyen a kor, olyan a hőse.”

És milyen a kor? Kényszeresen fogyasztó a szabadság reményében.

A napi impulzusok tömkelege próbálja elhitetni velünk, hogy a birtoklás szabaddá tesz. És mit birtokolhatok? Erre is megvan a válasz: akármit és akármennyit. Csak rajtam áll. A végeláthatatlan felhalmozással önigazolást keresünk lehetőségeink kimeríthetetlen tárházára. A kör pedig ott zárul be, ahol szembesülök saját lehetőségeim végességével. Tehát mégsem vagyok szabad? Mégsem áll nyitva az egész világ előttem? A kérdésfelvetés után, azonban változatlanul sanyargatnak az impulzusok. Körbezárnak. Megszületik a felismerés: csak én maradtam ki a közös játékból.

Természetesen önhibámon kívül, hiszen én bármit megkaphatok. Vagyis a körön belül maradtak felelősek az én helyzetemért. Itt a bosszú ideje.

Ezen az állásponton van az egész udvartartás. Kivéve Richárdot. Őt nem a bosszú vezérli, hanem a kíváncsiság. Ha „szeretve” nem lehet, akkor mi maradt neki? Mire képes? Hol vannak a határai?

Úgy látszik ott, ahol a világhatára is. Richárd, korunk tökéletes mintapéldánya, a “self-made man”.

“Hát futni! Magamtól? Van okom erre: Különben bosszút állok. Magamon?” Mondja Richárd miután mindent megszerzett. Újra a magány dimenziójában. Érthetetlen. Aki mindent megszerez, az szabad. A szabadságra vágyunk. Amire vágyunk azzal szeretettel viseltetünk. És mivel a királyi trón a „szabadságok legnagyobbika” – A királyt szeretni szokás.

"Mindazonáltal, a király körül már nincsen senki." (Bélai Marcel)

 

Szereposztás:

GLOSTER – Krisztián Kiliti

BUCKINGHAM – Beczásy Áron

EDWÁRD – Fosztó András e.h.

RIVERS – Pál Zoltán e.h.

DORSET – Kozma Gábor Viktor

CATESBY - Kozma Gábor Viktor

TYRELL - Kozma Gábor Viktor

HASTINGS – Kovács Botond

STANLEY – Lajter Márkó Ernesztó e.h.

ELY – Pál Zoltán e.h.

BRAKENBURY – Pál Zoltán e.h.

CLARENCE - Fosztó András e.h.

LORD MAJOR – Fosztó András e.h.

WALSEI HERCEG - Kozma Gábor Viktor

YORK HERCEGE – Kovács Botond

ELSŐ GYILKOS – Kovács Botond

MÁSODIK GYILKOS – Lajter Márkó Ernesztó e.h.

ÍRNOK – Kovács Botond

ELSŐ PAP – Pál Zoltán e.h.

MÁSODIK PAP – Lajter Márkó Ernesztó e.h.

ANNA – Korodi Janka e.h.

ERZSÉBET – Benő Kinga

MARGIT – Sebestyén Erika

 

Látványtervező: Szőke Zsuzsi

Látványtervező – asszisztens: Papp Gyopár, Mihály Katalin e.h.

Koreográfus: Szabó Franciska

Zeneszerző: Pásztor Márk

Produkciós vezető: Medve Zsuzsa

Rendezőasszisztensek: Bilibók Anita, Renczés Viktória, Dobrovszki Dóra, Ősz Emese e.h.

Súgó: Bilibók Anita

Ügyelő: Bilibók Anita

 

Bemutató: 2018. június 29., péntek 19.00 óra, Underground terem

 

Az előadás 16 éven aluliaknak nem ajánlott!

 

Az előadás támogatója: A Nemzeti Kulturális Alap

www.nka.hu  

    Havi műsor

    Június - 2019
    V H K S C P S
      01
    02
    03
    04
    05
    06
    07 08
    09
    10
    11
    12
    13
    14
    15
    16
    17
    18
    19
    20
    21
    22
    23
    24
    25
    26
    27
    28 29
    30  
    vasárnap, 02. június 2019
    kedd, 04. június 2019
    szerda, 05. június 2019
    hétfő, 17. június 2019
    kedd, 18. június 2019
    szerda, 19. június 2019
    péntek, 21. június 2019
    kedd, 25. június 2019
    csütörtök, 27. június 2019
    III. Richárd

    Teatrul Național Târgu-Mureș
    este o instituție subordonată
    Ministerului Culturii și Identităţii Naţionale

    A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház
    fenntartója a
    Kultúra és Nemzeti Identitás Minisztériuma